Az ellátás igénybevételének módja
Az intézményi ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a kérelmet a törvényes képviselő terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan, terjesztheti elő.
A szociális ellátást szóban, vagy írásban lehet kérelmezni. Szóbeli kérelmezés esetén az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy jegyzőkönyvet készít. Az írásban történő kérelemhez az intézmény adatlapot szerkesztett, melyen feltűntetésre került az intézmény által nyújtott valamennyi szolgáltatás telephelyenkénti megbontásban. Az adatlaphoz csatoltuk a jogszabály szerint az orvosi igazolást, valamint a jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot. A szerkesztett kérelmet, az ellátást igénybe vevők rendelkezésére bocsátjuk.
Bólyi székhelyünkön a kiskorú kérelmező esetén - amennyiben mindkét szülő jogosult a gyermek törvényes képviseletére - a kérelemhez mindkét szülő aláírása szükséges.
Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata (beutaló határozat) alapozza meg az intézményi jogviszony keletkezését.
A kérelem benyújtását követő eljárás:
Az intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi a beérkezett kérelmet. A kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban értesíti a kérelem nyilvántartásba vételéről, a várakozó listán elfoglalt helyről, továbbá az előgondozás - az idősotthoni ellátást igénylők esetében továbbá az ennek keretén történő gondozási szükséglet vizsgálat – elvégzésének időpontjáról.
Az előgondozás célja:
-az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása,
-a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében,
-annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra,
-a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben,
-az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása.
Az előgondozást végző személy az előgondozás során a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helyén tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot.
Az előgondozást végző személy tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, a térítési díj várható mértékéről, valamint a házirend tartalmáról.
Az előgondozás során az alábbi nyomtatványok kitöltésére kerül sor:
-Előgondozási adatlap
-Értékelő adatlap (idősotthoni elhelyezési kérelem esetén a napi gondozási szükséglet megállapításához)
Az idősotthoni ellátás a napi 4 órát meghaladó, vagy a külön jogszabályban meghatározott, egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Az idősotthoni ellátáshoz szükséges, gondozási szükségleten alapuló jogosultságot az intézményvezető állapítja meg.
A soron kívüli elhelyezés szabályai:
A soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő
a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,
b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
d) kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről.
Ha a jogosult a bentlakásos intézménybe az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, az intézmény vezetője megkeresi a jogosult lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt. A jegyző a megkeresésre tájékoztatást ad a jogosult tartózkodási helyéről, a beköltözés elmaradásának indokairól, és az intézményi ellátás igénybevételének várható időpontjáról. Ha a jegyző tájékoztatása szerint a jogosult az intézményi ellátást neki fel nem róható okból nem tudta megkezdeni, az intézményvezető az akadályoztatásra okot adó körülmény megszűnését követő 30 napon belül lehetőség szerint gondoskodik az érintett elhelyezéséről.
Az intézményi férőhely elfoglalásakor az intézmény vezetője az ellátást igénybevevővel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt.
Az intézmény otthonaiba történő elhelyezéshez szükséges szakvélemények
- A fogyatékos személyek otthonába történő felvétel iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. Az alapvizsgálatot az intézményvezető – ha jogszabály kivételt nem tesz – az előgondozás I. szakaszában kezdeményezi.
- Kiskorú esetében a fogyatékos személyek otthonába történő elhelyezés iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes szakértői bizottság szakvéleményét.
- Demens személyek idősotthoni ellátása ellátása esetén az igénybevételre irányuló kérelemhez be kell nyújtani az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai / Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos által kiállított, a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményt.
A fogyatékos személyek lakóotthonába való elhelyezés feltételei:
A lakóotthoni ellátást a székhelyintézményi fogyatékos személyek otthonában történő ellátás előzi meg. Az ellátottak közül az a fogyatékos személy vehető fel a lakóotthonokba, aki:
- önellátásra legalább részben képes,
- elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségének viseléséhez,
- folyamatos, tartós ápolást, és felügyeletet nem igényel,
- a lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt még nem érte el,
- aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban vett részt, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt,
- az egyéni fejlesztő program lezárását követően elfogadta a kihelyezést.
Dokumentumok térítési ellátás igényléséhez