A bólyi Platánliget Integrált Szociális Intézmény színjátszócsoportja 2026.05.21-én Fésűs Éva: „A palacsintás király” c. mesejátékát adták elő a helyi Erzsébet Vigadó színháztermében.
A hagyományokhoz híven, meghívtuk az előadásra az Általános Iskola diákjait, valamint óvodásokat, az Idősek Otthona lakóit, s a szajki Fogadj el Alapítvány ellátottjait. Így 2 előadással készültünk a délelőtt során, hogy mindenki számára élményt tudjunk nyújtani.
A színjátszócsoport vezetője Geiger Józsefné már kora tavasszal összeállította a mesejáték szövegkönyvét, majd irányításával áprilisban már elkezdődött a szerepek kiosztása és a szövegtanulás. Már ebben az időszakban is érződött, hogy különleges előadás fog létrejönni. Jó hangulatban teltek a próbák, gyorsan ment a tanulás, a szereplők maguk is hoztak ötleteket a karakterük ábrázolásához.
A következő fázis a próbafolyamatban a zene hozzákapcsolása volt a szöveghez. Fontos szempont volt, hogy élőzenével dolgozzunk, mert az „Éliás, Tóbiás” dal egy központi eleme a színdarabnak, s ezt a „nemzeti indulót” énekben is meg akartuk szólaltatni mindenképpen. Így a zenei koncepció is a dal köré rendeződött, a jelenetekhez igazítva más és más módon szólalt meg a téma, ha kellett lakomának volt a kísérője keringő stílusban, de megszólalt a korrupt főurak intézkedésénél is vészjósló módon. Emellett figyeltünk arra is, hogy más népzenei dalbetétekkel is tudjuk színesíteni a műsort, így egyrészt szólóéneklési lehetőséget is tudtunk adni, másrészt a darab fináléjában, közös mulatozásként mindenki énekelt. Szándékunkban állt megidézni egy dal erejéig a régi TV-film zenei anyagát is, ezzel összekapcsoltuk a mesét, a filmet és a mi előadásunkat.
A zene után a következő összetevő a tánc és a mozgás. Nagyon fontos, mert több olyan ellátott is szerephez tud így jutni egy-egy színdarabban, akinek ezen a téren vannak erősségei. A „Éliás, Tóbiás” dal kapott egy rövid koreográfiát, melyet nagyon lelkesen oldottak meg a szereplők, s darab végén mindenki táncra perdülhetett, ezzel zárva a történetet. Herébné Szabó Krisztina segédkezett a táncok betanításában. Külön gyakorlást igényelt a lányok „kudarcba fulladt” palacsintasütő jelenete, mely sok derűs percet hozott mindenki számára.
A próbák alatt már elindult a díszlet gyártása is. Kolleganőnk, Vörösné Schmidt Anikó papírdobozokra festett tűzhelyet, melyet átforgatva stelázsiként használhattunk a darab során. Praktikus volt, és nagyon mutatós. Emellett paravánon forgattunk be háttereket. Ha kellett palotát, konyhát, erdőt. Igazán mesebeli körülményeket tudtunk teremteni a történethez.
Ehhez csatlakoztak a jelmezek, melyeket a hosszú évek alatt összegyűlt jelmeztárunkból tudtuk válogatni. Nagyon nagy élményt jelentenek ezek a ruhák a lakóink számára, mert leginkább talán ezzel a mozzanattal válik számunkra egy előadás igazi ünneppé.
A kellékeket szintén kolleganőink segítségével „varázsoltuk” a színpadra. Süteményektől kezdve, a kolbászokon át, a nagy tál 77 palacsintáig mindent megvalósítottunk, amire szükség volt. Ízelítőt kaptak a szereplők is és a nézők is, hogy milyen lehetett egy királyi lakoma.
13 ellátott szerepelt az előadásban, úgy gondolom, hogy sok-sok élményt kaptak a próbafolyamat és az előadás során. Várták a próbákat, várták, a fejlődését, hogy „mi lesz ebből?” Tudtunk beszélni a készület alatt a királyok viselkedéséről, a pökhendiségről, csalásról, szerelemről. Mindenki egy kicsit át tudott alakulni egy időre a maga szerepébe, ki tudott lépni a mindennapokból. Fontos, hogy ezt megéljék. S ennek csúcsa az előadás természetesen. Ahogy várnak a függöny mögül a kezdésre, az izgalom, hogy itt van-e mindenki, s aztán a taps és elismerések „bezsebelése” mind-mind megfizethetetlen élmény és ajándék. Nekünk is.
Mindezeken felül a színdarab próbái és az előadás komplex módon fejlesztik a lakóink képességeit. A szövegtanulás támogatja a memóriát, a figyelmet és a kommunikációs készségek fejlődését, míg a tánc és a színpadi mozgás javítja a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket és a testtudatot. A közös próbák során fejlődik az együttműködés, az egymásra figyelés és a szabálytudat. Az előadás sikerélményt nyújt, erősíti az önbizalmat és segíti az önkifejezést. A dramatikus tevékenységek emellett hozzájárulnak a közösségi élmények megéléséhezés a társas kapcsolatok erősödéséhez.
